AKT-KIÁLLÍTÁS - Varga Nándor Lajos elfeledett festményei és grafikái az 1920-as évekből
MissionArt Galéria, 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30., telefon: (06 1) 302 8587, fax: (06 1) 301 0195, e-mail: budapest@missionart.hu, honlap: http://www.missionart.hu/
A budapesti MissionArt Galériában látható tárlat idézőjelbe tett főcímét a 20. század első felének egyik legjelentősebb tematikus kiállítása inspirálta. 1925-ben a Műcsarnok összes termeiben rendezték meg azt a nagyszabású bemutatót, amelyen a 19. század első felétől a 20. század elejéig a korszak válogatott aktábrázolásait tárták a nagyközönség elé. Az akkoriban már klasszikusnak számító mesterek alkotásai mellett a kortárs művészek munkái, így Varga Nándor Lajos (1895-1978) pályatársainak, művészbarátainak festményei és grafikái is hangos sikert arattak, majd a következő évtizedekben lassan a feledés homályába vesztek.
Az első világháború után induló, a reneszánsz, manierista és barokk nagymesterek, különösen Michelangelo és Rembrandt alkotásait mintául választó klasszicizáló generáció tagjainak korai munkáit több mint egy évtizeddel ezelőtt fedezték fel újra, alkotásaikból 2001 őszén rendeztek összefoglaló tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában. A szakmai- és nagyközönség körében is felfedező erővel ható Árkádia tájain. Szőnyi István és köre 1918-1928 című kiállítás kurátorai a múzeum földszinti teremsorában a címadó vezéregyéniség mellett az újklasszicizmus képviselői: Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly, Korb Erzsébet, Jándi Dávid, Korda Vince, Jeges Ernő, Paizs Goebel Jenő, Tarjáni Simkovics Jenő, Varga Nándor Lajos és társaik festményeit, rajzait és sokszorosított grafikáit, sok esetben addig ismeretlen, vagy igen ritkán látható alkotásait tematikus, műfajok, illetve korszakok szerinti csoportosításban mutatták be az érdeklődők számára. A tárlatot kísérő, Zwickl András által szerkesztett tudományos igényű katalógusban nem csupán a bemutatott arcképek, szerepjátszó önarcképek, rembrandti ihletésű bibliai jelenetek és klasszicizáló mitológiai kompozíciók, valamint nagyszabású tájábrázolások, hanem számtalan analógia is reprodukálásra került. A kiállítás címadó művésze, valamint a katalógus borítóját jegyző Patkó mellett a legtöbb munkával Aba-Novák szerepelt, legkorábbi alkotói periódusát önarcképei mellett monumentális akttanulmányai és kompozíciói reprezentálták.
A Magyar Nemzeti Galériában Varga Nándor Lajost és Tarjáni Simkovics Jenőt egyaránt, mint a klasszicizáló nemzedék legjelentősebb grafikusait mutatták be, rajzaik és kiváló rézkarcaik mellett csupán egy-egy festményük szerepelt. Varga hagyatékának legnagyobb része a mai napig egyben megőrződött, de a nagyszabású tárlat előkészítése során csupán néhány kisebb méretű arckép, vagy önarckép, valamint tájábrázolások kerültek elő. Csupán a véletlennek köszönhető, hogy végül az anyag átrendezése során talált tekercsekben néhány eddig nem ismert, lappangó korai alkotás is megőrződött, köztük néhány kisebb akttanulmány mellett a korai periódus egyik legfontosabb és legnagyobb méretű aktkompozíciója, az Aranykor is.
Varga Nándor Lajos nemzedéktársaival együtt az első világháború után a Magyar Képzőművészeti Főiskola továbbképzős növendékeként Olgyai Viktor grafikai osztályában folytatta tanulmányait, Rembrandt és a klasszikus mesterek bűvkörében születtek meg önarcképei, biblikus vagy mitológiai témájú aktábrázolásai, finom hangvételű tájfelvételei. Már az évtized közepétől a Mester kedvenc tanítványa, majd tanársegéde volt, a sokszorosított grafikai technikák legjobb ismerőjeként tartották számon, a belföldi és külföldi grafikai kiállítások sikeres szereplőjeként 1923-ban és 1924-ben is elnyerte a korszak egyik legrangosabb kitüntetését, a Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díját. Olgyai megszerezte osztályának az önálló aktállítás jogát, tanítványai és a vendégnövendékek számára az aktok, különösen a női aktok lettek a művészi kísérletezés elsődleges színterei. A MissionArt Galériában most tanulmányozható válogatott rajzok, sokszorosított grafikák és festmények betekintést nyújtanak a korabeli műhelygyakorlatba. A Varga hagyatékában fennmaradt erőteljes fény-árnyék hatásokat kiaknázó, szinte szobrászi felfogással mintázott, változatos pózokban megjelenő aktok jó alapul szolgáltak a bonyolultabb, több alakos kompozícióknak, amelyek a legváltozatosabb mélynyomó technikákban, rézmetszetben, rézkarcban és hidegtűben egyaránt elkészültek.
A MissionArt Galéria kiállítása valódi premiernek számít, hiszen a tárlaton bemutatott festmények és grafikai munkák gazdag sorozata is most kerül először a nagyközönség elé. A közelmúltban megtalált, szakszerűen restaurált olajképek közül az Ádám és Éva (1926 körül), valamint a monumentális felfogású Aranykor (1927 körül) a hazai újklasszicizmus különleges, korszakzáró alkotásaiként az Árkádia tájain-kiállítás anyagának kulcsdarabjai is lehettek volna. A tus-toll technikával készült aktábrázolások szintén ritkán előforduló darabjai a műkereskedelmi tárlatoknak, aukcióknak és csak elvétve bukkan fel egy-egy példány a kiállított sokszorosított grafikák, különösen a nagyszabású, aktok tömegéből felépített kompozíciók közül.
Varga Nándor Lajos a 20. század művészetének, különösen grafikai művészetének egyik kulcsfigurája, az 1930-as évektől csaknem 20 esztendőn át a Képzőművészeti Főiskolán nemzedékek megbecsült mestere, igen fontos grafikai szakmunkák szerzője, számos kitüntetés birtokosa, a patinás londoni Royal Society of Painters, Etchers and Engravers tagja, majd tiszteletbeli tagja volt. A MissionArt Galéria és a kiállítás rendezőinek nem titkolt célja, hogy az évtizedekig mellőzött mester korai, a művészbarátok - Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos és Patkó Károly - alkotásaival rokonítható különleges festményeit, rajzait és rézkarcait minél szélesebb közönségnek ajánlják figyelmébe.
Zsákovics Ferenc
Fotó: Varga Nándor Lajos. Aranykor, 1927 körül, olaj-vászon, 144,5x114,5 cm, j.n.
