A Falk Miksa utca egy nyitott pláza
Aktuális » Hírek - A Falk Miksa utca egy nyitott pláza
Néhány évtizede a Falk Miksa utca a budapesti műkereskedelem központja. A galériákban, a műtárgykereskedőknél igényesen össze válogatott tárgyak sokasága található. Olyanoké, amelyek többsége nem csupán értékes és szép műtárgy, de kulturális és művészettörténeti jelentőséggel is bír. Ebben az utcában azonban nem csak értékes és fontos műtárgyak halmozódtak fel, de az a tudás is, ami ezek kezeléséhez szükséges. Két évvel ezelőtt a műkereskedők megalakították az Art&Antique Street elnevezésű csoportot, mert úgy gondolták, jó lenne ezt a tudásanyagot, és a műtárgyakhoz kötődő megannyi érdekességet különféle előadások és programok segítségével megmutatni azoknak is, akik a műkereskedők utcáját egy távoli, megfejthetetlen bolygónak vélik. – Nem távoli, és megfejthetetlen bolygó ez az utca – mondja Sajdik Ildikó, aki Tar Judittal megálmodta az Art&Antique Street csoportot. – És úgy gondoljuk, jó lenne, ha a műkereskedők világáról is lehámlana a misztikus máz. Szeretnénk a Falk Miksa utcát felhelyezni az emberek mentális térképére.
Az a célunk, hogy minél több ismeretet, gyakorlati szaktudást osszunk meg az érdeklődőkkel, ennek érdekében előadásokat tartunk, beszélgetéseket, művészeti sétákat, galérialátogatásokat, szakmai programokat szervezünk a Falk Miksa utcában, ami egyébként nem más, mint egy emberközpontú bevásárló utca, egy nyitott pláza. Most a 19. Falk Art Fórumon is megjelenünk, ezúttal Balázs Kata idegenvezető, újságíró vezet egy művészeti sétát. Nem mellékesen: valamennyi programunk ingyenes. Az Art&Antique Street tagjai bíznak abban, hogy a Falk Art Fórum is segít az embereknek abban, hogy be merjenek menni a galériákba, közelebb merjenek menni a műkereskedők világához. Értsenek a minőségi műtárgyakhoz, a befektetésekhez, de az is jó, ha csak a megfizethető műtárgyak kedvelői lesznek. És ne csak a Magyarországon forgató filmsztárok: Jeremy Irons, Arnold Schwarzenegger, Gerard Depardieu vagy éppen a marokkói király mozogjon otthonosan a Falk Miksa utca galériásai, műkereskedői között. Mert ők már jártak ott. És tudták, miért mennek oda…
Bővebben: www.artantiquestreet.hu
A Falk Miksa utcába költöznek a japán művészetek
A hivatalos magyar–japán kapcsolatok 1869-ben kezdődtek, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia diplomáciai kapcsolatot létesített Japánnal. Erre is emlékeztet az a programsorozat, amelyre az idei Falk Art Fórum Antik és Művészeti Fesztiválon kerül sor a Magyar–Japán Baráti Társaság szervezésében.
HAIKU A haiku a japán költészet egyik jellegzetes versformája, amely a 16.- 17. században jelent meg. Erős zeneiség jellemzi, általában 3 sorba rendezett 17 morából, azaz szótagból épül fel, 5-7-5 szótagos elosztásban. Szerepelnie kell benne évszakot jelző szónak, csattanóval záródik, és sorvégi rímet nem tartalmaz, miképpen címe sincs.
FUROSIKI A furosiki lényegében egy batyu. Olyasmi, mint amiben a mi parasztasszonyaink szántó vető emberüknek vitték az élelmiszert anno. A Furosiki ehhez hasonló, az ajándék jellegének megfelelően megkötött négyszögletű kendő. Legyen az ajándék bármi: két üveg bor, egy görögdinnye, vagy bármilyen alakú tárgy.
SAKUHACSI A sakuhacsi nem más, mint egy nyolclyukú bambuszfurulya. A hangszer a zen buddhizmus vallásos praxisában fejlődött ki, és hagyományozódott át. Kenéz László fogja megszólaltatni, aki avatott muzsikusa ennek a hangszernek.
ORIGAMI A papírhajtogatás művészete. Négyzet alakú papírból bármit meg lehet hajtogatni. Japánban az origamizás életforma. A japánok origamiznak otthon, az utcán, ha várakoznak, és ezt a művészetet még az iskolákban is tanítják.
KALLIGRÁFIA A kalligráfia művészi igényű díszes kézírás. A szépírás művészete. Kínai eredetű, koreai közvetítéssel került Japánba, miként a többi művészet, ez is a buddhizmusban gyökerezik.
IKEBANA Az ikebana a virágrendezés művészete. Az ikebana kompozíció a nyugati virágkötészettől eltérően színekben visszafogott, és kevés anyaggal próbál erős kompozíciós hatást elérni. A kiegyensúlyozott aszimmetriát alkalmazza, mellyel a természet teljességét szimbolizálja. A teljesen kinyílt virágot ritkábban használja, főleg bimbót, rügyező, vagy száraz ágat, száraz levelet alkalmaz, ezzel is az élet változását, és a mulandóságot jelképezi.
Vihar Judit és a gésák
KIMONÓ A kimonó ruhát jelent, japán népi viselet, és a magyar közhiedelemmel ellentétben férfiak is hordják. Valamennyi apró eleme: színe, mintázata, a megkötés módja, különféle szimbólumai mindent elárulnak viselőjéről. A díszes kimonókat csak segítséggel lehet felvenni. Az esküvői kimonó külön kategória, ára egy luxuskocsiéval vetekszik. A japánok ma már nem nagyon hordják, ezzel szemben őrzik, és nagy tiszteletben tartják őseik kimonóját.
Nagypolgári és arisztokrata enteriőrök 1900–1945 SOMLAI TIBOR ELŐADÁSA
Érdekes enteriőrök, élvezetes előadás, üres nosztalgiázás helyett tartalmas, a funkcióra és a harmóniára összpontosító beszélgetés – a Bodó Galéria délutáni vendége a Falk Art Fórumon Somlai Tibor designer lesz. Bár ipari formatervezőként végzett, a szakmában belsőépítészeti munkái, a nagyközönség számára pedig könyvei (Tér és idő – Lakásbelsők a két világháború között 1925–1942, Távol és közel – Belsőépítészet a háború után 1945–1970, Volt és nincs – Nagypolgári és arisztokrata enteriőrök 1900–1945, Fent és lent – Pest-budai lépcsőházak 1835–1945 – Corvina kiadó) tették ismertté a nevét. Somlai maximalista. Mosolygós lénye, gyakran hordott színes nyaksáljai némi bohém külső alá rejtik minuciózus pontosságú terveiben testet öltő tudását, s szigorát. Ő formálta újra például a Belvárosi Színház tereit, alakította ki az Operaház bárját és kávézóját (vajon mi marad belőlük?), csak úgy, mint az Óbudai Zsinagóga vagy a Toman Diet üzleteinek berendezését.
E sorok írója több mint három évtizede ismeri őt, s csak egyszer látta ingerültnek, amikor kétéves lánya csatos cipőcskéjével éppen megmászni készült Tiborék valódi selyem huzatú kanapéját. Szemüvege és felhúzott szemöldöke alól kitekintő, szemrehányó tekintete azonban sok megrendelő számára ismerős lehet, amikor a minőség és a tökéletes esztétikai egyensúly kárára némi engedményre próbálják rávenni. Somlai ért a design minden ágához, megbízásai teljesítésekor az ötvösség, a lámpa-, a bútor- és a textiltervezés ismeretének birtokában alakítja belső tereit. Munkái felismerhetők, de nem magamutogatók, élhető, könnyen belakható, használható enteriőröket hoz létre. A Bodó Galériában fotók segítségével mutatja be, kutatásain alapuló szubjektív megjegyzései kíséretében, egy letűnt világ képviselőinek életkörülményeit. Időpont: 2019. május 18. 16.00